George R. R. Martin - Királyok csatája (A jég és tűz dala második kötete)
Szylu

Tartalom: George R. R. Martin lebilincselő fantasy eposzának, A tűz és jég dalának második könyve, a Királyok csatája az uralkodóját vesztett Westeros birodalmában veszi fel a történet fonalát. Hat királyi ház száll síkra a trónért folyó küzdelemben. Az utódlásért vívott harc vérfertőzés és apagyilkosság, alkímia és merénylet díszletei között zajlik egy olyan földön, ahol a dicsőség árát vérben mérik. Martin a fantasy mestere. Kimeríthetetlen képzelőerővel megírt históriái középkori mintákból merítenek ihletet, és a láthatóság határát súroló plasztikussággal jelenítik meg fiktív világukat. A sodró, szofisztikált történetvezetés, az árnyalt karakterábrázolás és a szexualitásnak a fantasy műfajában szokatlanul nyílt kezelése is fontos szerepet játszik abban, hogy Martin sikert sikerre halmozó újítóként vonulhat be a műfaj történetébe. A tűz és jég dala az elmúlt évtized egyik legjelentősebb fantasy sorozata, minden kötete letehetetlen olvasmány.

Véleményem a könyvről: Magas, nagyon magas elvárásokkal kezdtem neki a második résznek, mert bevallom őszintén, érzésem szerint szépen feltette Martin azt a bizonyos lécet az első résszel. A végén pedig kifújtam a levegőt, megkönnyebbülten hátradőltem, és azt gondoltam, hogy igen, minden ott volt, minden rendben volt, de hol a folytatás?
Szereplők, cselekmény, felépítés? Pipa, csillagos ötös.
A drága olvasó az orránál fogva van vezetve végig? Abszolúte.
Mindig az jön, ami még nem volt? Szerintem ezt a mondatot Martin a védjegyévé tehetné.
Mindezek után remegve várom a következő részt, hogy mikor kaparintom a kezeim közé.
És nem, még mindig nem szabad senkit megkedvelni!

Értékelés: hiába keresem a hetes pontot, nincsen, szóval ismét csak ötöt vagyok kénytelen adni neki.
Címkék: , 0 megjegyzés | edit post
George R. R. Martin - Trónok harca (A jég és tűz dala első kötete)
Szylu

Tartalom: A Trónok harca lebilincselő fantasy, amely klasszikus lovagkirályságot tár az olvasó elé: Westeros fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezelőtt elűzték, és most Robert Baratheon uralkodik hű barátai, Jon Arryn, majd Eddard Stark segítségével. A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok állnak. Olyanok, mint a föld, ahol születtek: makacs, kemény jellemű család. Szemünk előtt hősök, gazemberek és egy gonosz hatalom története elevenedik meg.
Ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszerűen jók és gonoszok kerülnek szembe egymással, hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki előttünk különböző vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel.
Martin legnagyobb erőssége hogy meg tudja újítani, élettel tölti fel azt a műfajt, amit a sok populáris Tolkien-imitáció évtizedeken át klisék sorozatába fojtva ismételgetett. A jég és tűz dalának első kötete egy világteremtő fantasy eposz nagyszabású felütése.

Véleményem a könyvről: Itt a pillanat, amikor ódákat kéne zengenem erről a könyvről, mert abszolúte megérdemli, de "Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik." (Arany János)
Nem, nem megy, egyszerűen csak térdre borulok Martin zsenialitása és nagysága előtt és az követelem, hogy MÉG!
De mégis megpróbálom, mert értékelnem kell. Kritikusnak kell lennem. Kell. Kellene…
Egy komplett világot épített fel tökéletesen, le a kalappal előtte. A szereplők olyan szinten hús-vér figurákként élnek a fejemben, hogy néha várom, mikor futok össze velük az utcán. Némelyikőjüket meg is szerettem, ami hiba, NAGYON NAGY HIBA, és senki, soha ne kövesse el ezt a „bűnt”, mert sírás lesz a vége. A cselekmény gyors, fordulatos, izgalmas, és nem lehet tudni, hogy mi lesz a következő oldalon. Mit a következő oldalon, a következő mondatban! A felépítés maga a tökély, csak annyi információt tudunk meg egy-egy fejezetből, ami éppen elég ahhoz, hogy ne tépjük ki az összes hajunkat, amíg várunk az adott szereplő következő jelenetére. Imádtam, hogy egy fejezethez egy szereplőt rendel, és így mutatja be, hogy mi történik egész Westerosban.
A humor forrásaként Tyriont jelölném meg, aki az egyik ked… Nem, ilyet nem mondunk. Szóval, jó fej a törpe, ennyi.
Egy szóval: KÖTELEZŐ minden fantasy rajongónak! Meg annak is, aki nem az, mert egy élmény. Csak ajánlani tudom.
Egyetlen negatívum: majdnem elfelejtettem leszállni a vonatról, miközben olvastam. De ez lehet pozitívum is, nézőpont kérdése. :)

Értékelés: öhm, baj van, nincsen hatosunk, szóval kénytelen vagyok kőkemény öt pontot adni ennek a könyvnek.
Címkék: , 0 megjegyzés | edit post
Jill Hathaway - Silde:Mások szemével
Szylu
Tartalom: Sylvia túl sokat tud…

de nem eleget ahhoz, hogy megállítsa a gyilkost.

Sylvia Bell egy dologban teljesen biztos – húgának barátnője, Sophie nem önkezével vetett véget életének. Valaki meggyilkolta.
Vivi tudja, mert tanúja volt. Mindenki azt hiszi róla, hogy narkolepsziás, de valójában nem elalszik, mikor elveszti az eszméletét. Ilyenkor valaki más elméjébe jut, és az ő szemével látja a világot. Így csusszant bele a húgába, mikor puskázott a matek dolgozat közben, vagy egy tanárába, aki titokban iszik az órák előtt. Nagyot kellett csalódnia állítólagos legjobb barátnőjében az iskolai bálon. De semmi sem készíthette fel arra, ami egy októberi éjjel történik vele. Hogy egy véres kést szorongató, titokzatos alak elméjébe csúszik, aki Sophie véres teste fölött áll.
Vivi nagyon szeretné megosztani valakivel a titkát, de ki hinne neki? Olyan őrültségnek hangzik, hogy még legbizalmasabb barátjának, Rollinsnak sem meri elmondani, hát még a rendőrségnek. Még ha meg is bízhatna Rollinsban, a fiú az utóbbi időben távolságtartóan viselkedik vele, különösen, mióta Vivi több időt tölt egy másik fiúval, Zane-nel.
Vivi, aki titkok, hazugságok, veszélyes helyzetek szörnyű hálójába keveredik, nem fordulhat senkihez, egyedül kell lelepleznie a gyilkost, mielőtt újra lecsaphatna.


Véleményem a könyvről: Gondoltam, a könyv elolvasása után hagyok egy kis időt annak, hogy letisztuljon bennem a kép, és el tudjam dönteni, tetszett-e avagy sem. Nem sikerült, még mindig képtelen vagyok rájönni, hogy egy ötletes, jó kis sztorihoz volt szerencsém, ami ha minden igaz, nem kap folytatást (a mai világban szinte már könyörögtem egy olyan regényért, aminek a végén nem tépem a hajam, mert függővég) vagy valami máshoz. Alapjában véve tényleg izgalmas volt, mert nem tudtam eldönteni, hogy ki áll a már a fülszövegen is feltüntetett gyilkosság mögött (persze, végig gyanakodtam, de az írónő nagyon jól terelte egyik személyről a másikra a gyanút), de a szerelmi háromszög nekem már túl erőltetett volt. Jó, megértem, Sylvia, aki történetesen tinédzser, göngyölíti fel a gyilkossági ügyet a paranormális képességével, és egy tini életéhez hozzátartozik a szerelmi vívódás. Aláírom. Azt viszont nem tudom elfogadni, hogy a főhősnő kap egy ilyen képességet, és nincs megmagyarázva. Legalább egy apró kis bekezdésben le lehetett volna írni nagy vonalakban, hogy miről van szó, de nem.
A borító viszont gyönyörű, rögtön beleszerettem.

Értékelés: mivel három és fél pontot nem adhatok, ezért kap egy gyenge négyest. (A borító mentette meg.)
Címkék: , 0 megjegyzés | edit post
Stella Cameron: Ezüstszálak (True Bliss)
Pupi


Tartalom: A gazdag, de végtelenül magányos, fiatal lány Bliss Winters, és a veszedelmes fickónak elkönyvelt fiú, Sebastian Plato szerelme titokban szövődik, de napról napra erősebb és mélyebb lesz az unalmas középiskola falai közt. Mire elérkezik a vakáció, a fiatalok elhatározzák, hogy megszöknek és összeházasodnak. A megbeszélt időpontban azonban csak Bliss várakozik a találkahelyen, méghozzá hiába: Sebastian nővére ugyanis felvilágosítja, hogy kedvese megszökött egy másik lánnyal…
Tizenöt év múlva látják viszont egymást a szerelmesek. A környezetük éppolyan ellenséges velük, mint hajdan volt: könyörtelenül el akarja taposni az érzelmeiket. Vajon Bliss és Sebastian be tudják-e bizonyítani, hogy igaz maradt a régi mondás: a szerelem mindent legyőz.

Véleményem a könyvről: Régóta állt már a polcomon a könyv, mindig rápillantottam, hogy hamarosan elolvasom. Vonzott a borítója, pedig nem is volt olyan hiper-szuper: az egybefűzött gyűrűk lehettek volna szebbek. Bár mikor kiadták a könyvet, lehet, hogy ezek nagyon is divatosnak számítottak. Nos, tehát belekezdtem. Az eleje nagyon jó volt, sőt több mint pusztán csak nagyon jó. Aztán… volt egy időbeli ugrás a történetben, és onnantól elindult lefelé a lejtőn. Akartam szeretni a könyvet, én tényleg és igazán… De határozottan azon a véleményen vagyok, hogy meg kellett volna hagyni a szereplőket fiataloknak, és nem akkorát ugorni az időben, hogy a 30-as éveikben járó szereplők legyenek belőlük. A Gödör Művésztelep megalkotása egyáltalán nem tetszett, és az ott lakó művészek mindegyike idegesített, a top 3-ban a Bobby nevezetű kisfiú is benne volt. A vége pedig… utálom, ha egy könyv semmitmondó befejezést kap, amolyan átlagosat. És sajnos Stella Cameron átlagos véget szánt a történetnek. Természetesen voltak benne jelenetek, amelyek igenis tetszettek, voltak fejezetvégek, amelyektől azt éreztem, tovább kell olvasnom. De a legtöbb számomra ugyancsak átlagos volt. Épp ezért olvastam közel egy hónapig a könyvet. Többnyire az út alatt, míg a busszal iskolába mentem és vissza, valamint ha lyukasórám volt, és unatkoztam. Ha egy könyv megragad, akkor itthon is előveszem, amik viszont nem igazán rántanak magukkal, azok maradnak buszon olvasásra, és ott sem mindig, mert hát volt, hogy „izgalmasabbnak” tűnt nézni a tájat – amit kb. már vagy milliószor láttam -, minthogy az Ezüstszálakat olvassam. Aztán vagy nem figyeltem oda eléggé olvasás közben, vagy nem lett rendesen elvarrva egy-két szál, de egy pasi bele volt zúgva a főszereplő férfibe, meg akarta kaparintani magának, amiből aztán a nagy semmi lett, úgy értem, hogy még csak komolyabban meg sem kísérelte a dolgot. Az egész csak úgy lógott a levegőben. Egy másik szereplő meg szövetségbe bonyolódott, és édeshármast is játszott, utána aztán hirtelen eltűnt, egy másik karakter szerint azért, hogy elkerülje a bajt. Érthetetlen volt számomra, de hát ez van.
Az Ezüstszálak nem volt teljesen felesleges pénzkidobás, de ha újra kezdhetném, ha ismét ott állnék a könyveknél, valószínűleg a borítója miatt ismét kifizetném a 800 vagy 1200 forintot, már a fene se tudja, hogy pontosan mennyibe is került.
A pontozótáblámat 3 pontra állítottam, ennyit kap tőlem Stella Cameron 400 oldalas könyve.

Értékelésem: 3 pont

Könyváruházak, ahol megvásárolható a könyv: ITT
Címkék: , , 0 megjegyzés | edit post
A szingli fejvadász (One for the Money)
Pupi


Tartalom: Stephanie Plum (Katherine Heigl) teljesen le van égve: már fél éve munkanélküli, és a tartozásai miatt a kocsiját is elvették. Mivel sürgősen pénzre van szüksége, kijátssza az utolsó lapját: meggyőzi hanyag unokatestvérét, hogy adjon neki munkát a vállalatában óvadékbehajtó ügynökként. Stephanie első megbízásával rögtön a környék legnagyobb simlise, az ex-zsaru és gyilkossági gyanúsított Joe Morelli (Jason O'Mara) nyomába szegődik - annak a Joe Morellinek, aki a gimi idején elcsábította, majd lepattintotta. Nyakon csípni Morellit érzelmi és anyagi értelemben egyaránt kielégítő bosszú lenne, de miközben Stephanie megtanulja a szakma fortélyait Kopótól, a vagány és vérprofi kollégájától, arra is rájön, hogy a Morelli elleni vád talán nem is teljesen megalapozott.

Véleményem a filmről: Katherine Heigl neve elég arra, hogy megnézzek egy filmet, legalábbis azokat, amik 2007 után készültek.
Hallottam a film előzetesében, hogy valakinek a regénye alapján készült, de előtte még sosem hallottam az író nevét, így sem megjegyezni, sem értelmezni nem tudtam (főleg mert az Evanovich vezetéknév nem éppen hétköznapi). Aztán az egyik könyváruház honlapján nézelődtem rábukkantam Janet Evanovich: Egy fejvadászára. Nem a cím fogott meg, hanem a borítója; utánanéztem a könyvnek, aztán hoppá, kiderült, hogy az ebből készült film főszereplője Heigl. Így döbbentem rá, hogy az Egy fejvadász és a Szingli fejvadász egy és ugyanaz. A könyvet is elkezdtem olvasni, úgyhogy hamarosan arról is érkezik vélemény. Visszatérve a filmre, először azt hittem, hogy nem lesz túl izgalmas, de aztán alaposan beindultak az események. Katherine-en kívül három (lehet, hogy többen is voltak, egy idő után már nem gondolkoztam ezen) személyt is kiszúrtam, hogy szerepeltek a Grace klinikában: George O’Malley anyja (Heigl filmbeli anyja), Miranda Bailey expasija (itt rendőr, aki leszedte Heiglről a bilincset a fürdőszobában), és a fickó (Joe Morelli), aki a 4. évadban meghalt Meredith és Derek kísérletekor. Mivel Grace klinika fanatikus vagyok, így ettől csak még inkább kedveltem ezt a filmet. Humoros volt, persze a szükséges komolysággal. Abszolút 5 pont.

Értékelésem: 5 pont
Címkék: , 0 megjegyzés | edit post
Harry Potter 1-7.
Pupi



Tartalom: A sorozat főhőse egy kamasz varázsló, Harry Potter, és az ő barátai, Ron Weasley és Hermione Granger, akik a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola tanulói. A történet arról szól, miként próbálja meg Harry legyőzni a gonosz varázslót, Voldemort Nagyurat, aki megölte Harry szüleit és megpróbálja meghódítani a varázslóvilágot, s leigázni a varázstalan embereket, a muglikat. A könyv-sorozatból számos film, videojáték és más termék is készült.

Véleményem a filmekről: Tőlem egy értékelő lesz a Harry Potter filmekről, nem külön-külön mindegyik adaptációról. Nekem tetszettek a filmek, nem tudok következtetést levonni, hogy mennyire voltak hűek a könyvekhez, mert azokat nem olvastam. Valahogy a Harry Potter könyvek kimaradtak az életemből, és őszintén szólva nem érzek késztetést arra, hogy elolvassam őket. Épp ezért nem tudom megmondani, hogy mik voltak azok, amelyek hiányoztak a filmekből, illetve, hogy miken változtattak. Nem tudok felhozni semmit a filmek ellen, bármikor szívesen megnézem, ha adják valamelyiket a tévében, így az 5 pontot megkapják külön-külön és együtt is.

Értékelésem: 5 pont
Címkék: , 0 megjegyzés | edit post
Sophie Kinsella: Emlékszel rám? (Remember Me?)
Pupi


Tartalom: A főhős egy huszonnégy éves, lófogú, csúnyácska lány, aki egy kollégáival töltött görbe este után hiába várja, hogy barátja érte jöjjön a zuhogó esőben és hazavigye. Taxiért tülekedve megcsúszik a vizes lépcsőn és elesik. Lexi másnap kórházi ágyon ébred, és azonnal távozni akar, hisz csak a fejét verte be egy kicsit a lépcsőn. A körülötte foglalatoskodó nővér hívja a kezelőorvost, aki elmondja, hogy öt napja, egy autóbaleset után került a kórházba: sajnos alaposan átlépte a megengedett sebességet. Lexi egyik képtelen furcsaságot a másik után tapasztalja: anyját idősebbnek látja, a saját tükörképén is megütközik, olyan az egész, mint egy lidérces álom. Főleg, amikor bebizonyítják, hogy 2004 helyett már 2007-et írunk, ő pedig már nem a padlóosztályon dolgozó egyik lány, hanem huszonnyolc éves osztályvezető, gyöngyfogsorral, bombázó alakkal és oldalán egy szívdöglesztő kinézetű, dúsgazdag férjjel. Vajon hogyan került a majdnem szegénységből ilyen mesebeli körülmények közé?

Véleményem a könyvről: Ez egy olyan könyv, aminél nem tudom eldönteni, hogy megbántam-e az elolvasását vagy sem. Én teljesen más történetre számítottam, amikor belekezdtem, és most, ahogyan visszagondolok rá, igenis megbántam, hogy átrágtam magam rajta. Nem arról szólt, amiről szerettem volna, hogy szóljon. Azt hittem... reméltem, hogy a főszereplő lány szíve szerelemre lobban a férje iránt, és hogy a cím rá utal, azonban... persze a másik férfi neve említésre került a felbukkanása előtt, mégis olyan volt nekem, mintha csak úgy hipp-hopp lett volna előrángatva. A férj konkrétan idegesített azzal a fajta rendmániájával, amit még könyvön keresztül is nehezen viseltem, hát még ha át is kellene élnem a való életben. A magyarázat számomra, amivel meg lett indokolva a lány viselkedésének változása, nem volt elfogadható nekem speciel. Bevallom, elolvastam több ehhez hasonló blogon lévő véleményt, így fel voltam készülve egy olyan húzásra, ami eléggé rontott az élményen: a főszereplő, és a férfi (akivel összejön a végén) elég sokáig magázzák egymást (holott szeretők voltak), aztán egy beszélgetés kellős közepén, egyik pillanatról a másikra átváltanak tegezésre. Ami nekem eléggé érthetetlen, hogy oké, a könyv fordítója erre nagy ívben tojt, azonban a kiadónál, aki átolvasta, az sem vette észre, hogy itt valami nagy bibi van? Még szerencse, hogy nem ez az első Kinsella könyv, amit olvastam, mert nem biztos, hogy ezek után ismét a kezembe vennék tőle valamit. De a Tudsz titkot tartani? arra utal, hogy Sophie tud igazán szerethetőt is alkotni.
Osztottam-szoroztam, végül úgy döntöttem, jószívű leszek, és gyenge 3 pontot adok a könyvnek.

Értékelésem: 3 pont

Könyváruházak, ahol megvásárolható a könyv: ITT
Címkék: , , 0 megjegyzés | edit post